Álláskeresési járadék és nyilvántartásba vétel: a 90 nap, amivel számolni kell

Csütörtökön lejárt a munkaviszonyod. Pénteken azt gondolod, hogy adsz magadnak néhány napot, rendezed a fejedet, és majd a jövő héten beesel a hivatalba. Teljesen érthető reakció, és pénzbe kerül.

Magyarországon az álláskeresési járadéknál nincs olyan határidő, ami után elveszítesz mindent. Ennél rosszabb a helyzet: a járadék a kérelem benyújtásának napjától jár, nem a munkaviszony megszűnésétől. Minden nap, amit halasztasz, egyszerűen eltűnik. Nincs visszamenőleges megállapítás.

Ez a cikk azt veszi végig, mit kell tenned, és milyen sorrendben.

Hová menj és mit kérj

Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt a lakóhelyed szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályán kell kezdeményezned. A köznyelv ezt ma is munkaügyi központnak hívja, a szervezeti elnevezés viszont az évek során többször változott, ezért a legbiztosabb, ha a lakóhelyed szerinti járási hivatalt keresed rá, és a foglalkoztatási osztályt kérdezed.

Egyetlen beadvánnyal két dolgot kérsz: a nyilvántartásba vételt és az álláskeresési járadék megállapítását. A kérelmet személyesen adhatod be, és elektronikusan is mehet, ha van Ügyfélkapud.

A beadás ingyenes. Semmilyen eljárási díjat nem kell fizetned.

Mit vigyél magaddal

A sorrendben ez az a pont, ahol a legtöbb ember visszafordul, és másodszor is bemegy. Ezt el lehet kerülni.

• Személyi igazolvány és lakcímkártya
• TAJ-kártya és adóigazolvány
• Az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok - bizonyítvány, oklevél, OKJ-s bizonyítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány
• A munkáltatótól kapott igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához
• Jövedelemigazolás a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódóan
• Bankszámlaszám, ha a járadékot utalásra kérnéd

A két utolsó munkáltatói dokumentum a kritikus. A munkáltató köteles kiadni őket, de magától sokszor nem adja ki. A legjobb pillanat, amikor ezt kérni kell, az az, amikor a felmondást beadod vagy a közös megegyezést aláírod. Nem egy héttel azután, hogy eljöttél, és már senki nem veszi fel a telefont.

Mikor jár egyáltalán járadék

A nyilvántartásba vétel és a járadék két különböző dolog. Álláskeresőként nyilvántartásba vehetnek akkor is, ha járadékra nem vagy jogosult.

A járadék feltétele, hogy a nyilvántartásba vételt megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági időd legyen. Ez jellemzően munkaviszonyban vagy más biztosítási jogviszonyban töltött idő. Nem kell egy helyen és nem kell egyhuzamban: összeszámolják.

Ha az első munkahelyeden nyolc hónapot töltöttél, és onnan jöttél el, a 360 nap valószínűleg megvan. Ha viszont három hónapot dolgoztál életedben, a nyilvántartásba vétel megtörténhet, járadékot viszont nem fogsz kapni.

A 90 nap, és hogy miért lehet kevesebb

Ez a magyar rendszer legfontosabb száma. Az álláskeresési járadék folyósítási ideje legfeljebb 90 nap, és a számítás így megy: minden tíz nap jogosultsági idő egy nap járadéknak felel meg.

Ebből két dolog következik.

Az egyik, hogy a maximális 90 naphoz 900 nap jogosultsági idő kell, ami durván két és fél év munkaviszony a megelőző három évben. Aki a minimális 360 napot teljesíti, az nem 90, hanem 36 napra kap járadékot.

A másik, hogy a 90 nap uniós összevetésben a rövidebbek közé tartozik. Erre tervezni kell. Ha három hónapnál hosszabb keresésre számítasz, és sok szakmában erre kell, akkor a járadék nem a megoldás, hanem egy átmeneti puffer.

Mennyi lesz

A járadék a járadékalap 60 százaléka, azzal a korláttal, hogy nem lehet magasabb, mint a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének száz százaléka.

A gyakorlati következtetés fontosabb, mint a képlet: a plafon a minimálbér szintjén van. Ha átlagos vagy átlag feletti fizetésed volt, a járadékod nem a fizetésed 60 százaléka lesz, hanem a minimálbérhez igazított összeg. Aki ezt nem tudja előre, az rosszul tervezi be a következő három hónapot.

A pontos összeget a hivatal állapítja meg a beadott igazolások alapján, és a számítás alapja a korábbi járulékalapod, nem a legutolsó havi bruttó béred. Ha a bérezésed változó volt, kérd meg, hogy mutassák meg a számítást.

Az egészségbiztosítás, amiről senki nem beszél

Amíg álláskeresési járadékot kapsz, a társadalombiztosítás szempontjából biztosított vagy. Ez rendben van.

A gond a 90. nap után kezdődik. Ha a járadék lejárt, és nincs más jogviszonyod, ami biztosítottá tenne, akkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie valakinek, jellemzően neked. Attól, hogy a nyilvántartásban benne maradsz álláskeresőként, ez nem rendeződik automatikusan.

Ezt a kérdést a hivatalban tedd fel, nevesítve: „a járadék lejárta után mi lesz az egészségbiztosításommal, és mit kell tennem". Jobb ezt a 85. napon megkérdezni, mint a 120.-on, amikor a háziorvosnál kiderül, hogy tartozás van.

Mit vállalsz a nyilvántartásba vétellel

Az álláskeresői státusz nem passzív. Vannak kötelezettségeid, és ezeket a hivatal számon tartja.

Együtt kell működnöd a foglalkoztatási osztállyal: megjelenni a megadott időpontokban, és elfogadni a megfelelő munkahelyre szóló ajánlatot. A „megfelelő munkahely" nem akármit jelent: a jogszabály figyelembe veszi az iskolai végzettségedet és szakképzettségedet, az egészségi állapotodat, az utazás időtartamát és a felajánlott bér szintjét. Ha az ajánlat ezeknek nem felel meg, azt vissza lehet utasítani, de írásban és indokolva.

A körülményeid változását be kell jelentened. Ha munkát találsz, ha elköltözöl, ha gyermeket vállalsz, ha táppénzre kerülsz. A be nem jelentett változás a legjellemzőbb oka annak, hogy valakit töröljenek a nyilvántartásból, és a visszavétel nem automatikus.

Ha dolgoznál a járadék mellett, azt előre egyeztesd. Az egyszerűsített foglalkoztatás és a rövid idejű munkavégzés bizonyos keretek között összeegyeztethető az álláskeresői státusszal, és a folyósítás ilyenkor jellemzően szünetel, nem szűnik meg. A részletek viszont a munkavégzés formájától függnek, ezért erről ne egy fórumbejegyzés alapján dönts, hanem kérdezd meg a foglalkoztatási osztályon, és a választ kérd írásban.

Amit érdemes megkérdezni, mert nem mondják el maguktól

A hivatal nem kereskedő. Azt adja, amit kérdezel. Négy dolog, ami gyakran elmarad.

Képzés és átképzés. A foglalkoztatási osztály támogathat képzést, és a támogatott képzés ideje alatt bizonyos esetekben juttatás is jár. Ha amúgy is szakmát váltanál, ezt az első beszélgetésen hozd fel, ne a 70. napon.

Bérköltség-támogatás. Ez nem neked jár, hanem a munkáltatónak, aki felvesz. Pont ezért érdemes tudnod róla: egy álláskeresési beszélgetésen, ha a cég bizonytalan, az információ, hogy veled támogatást tud igénybe venni, valóban dönthet. A támogatást viszont csak a hivatalon keresztül lehet megkérni, és csak azelőtt, hogy a munkaviszony elkezdődik.

Utazási és lakhatási támogatások. Ha a munka más településen lenne, érdemes rákérdezni, milyen formák érhetők el.

A nyugdíjkorhatárhoz közeli ellátás. Ha öt éven belül eléred az öregségi nyugdíjkorhatárt, a járadék lejárta után külön ellátás jöhet szóba. A feltételei összetettek, ezért ezt nevesítve kérdezd meg.

Ha letelt a 90 nap

A járadék lejárta nem a nyilvántartás lejárta. Álláskeresőként maradhatsz regisztrálva, és a közvetítés, a képzés és a támogatások továbbra is elérhetők. Pénz viszont a járadékból nem jön több.

Innen három irány van, és érdemes mindhármat előre átgondolni, nem a 89. napon.

Jövedelempótló támogatás a települési szinten. A járadék kimerülése után, meghatározott feltételek mellett, foglalkoztatást helyettesítő támogatás jöhet szóba. Ez jövedelemvizsgálathoz és aktív együttműködéshez kötött, és a kérelmet a járási hivatalnál kell beadni. A feltételei szigorúak, ezért erről konkrét választ csak ott kapsz.

Közfoglalkoztatás. Nem mindenkinek jó megoldás, és a szakmai önéletrajzodon nehéz elhelyezni, de bizonyos támogatási formákhoz előzetes feltétel. Ha szóba jön nálad, kérdezz rá, mit jelent a későbbi jogosultságodra.

Bármilyen bejelentett munka. Ez a legfontosabb, és a legkevésbé népszerű tanács. Egy határozott idejű vagy részmunkaidős munkaviszony nemcsak bevétel, hanem újra jogosultsági időt is épít a következő három évre. A tíz nap munka egy nap járadékot ér, és ez a számlálás az új munkaviszonnyal azonnal elindul.

Amit viszont ne tegyél: ne vállalj bejelentés nélküli munkát, mert azzal sem jogosultsági időt, sem biztosítást, sem igazolható szakmai tapasztalatot nem kapsz. Az Ügyfélkapun egyébként ellenőrizni tudod, hogy a munkáltató valóban bejelentett-e.

Mi legyen a 90 napban

Három hónap rövid. Ha ebből kettőt a dokumentumok rendezésére fordítasz, elment a fele.

Az első héten legyen kész egy kiolvasható, egyhasábos önéletrajz dátumokkal és konkrét eredményekkel. Kezdd el a szerkesztőben, vagy töltsd fel a meglévőt, és abból igazíts. A felépítéshez a hogyan írjunk önéletrajzot útmutató végigvezet.

A második héttől heti rendszerességgel jelentkezz, és vezess egy táblázatot: cég, pozíció, dátum, melyik változattal, mi lett belőle. Harminc jelentkezés után ez megmutatja, melyik csatorna hoz behívást. Arról, hogy a magyar piacon hol és hogyan érdemes jelentkezni, a hogyan pályázz állásra Magyarországon cikkben írunk.

És a hónap végét ne várd ki. A 90 nap nem terv, hanem időkorlát.