Ugrás a tartalomra
Laddro
Útmutatók

Önéletrajz bootcamp után

Hogyan írj fejlesztői önéletrajzot egy magyar bootcamp után: projektek, technológiák, a korábbi szakmád, és mit kérdez meg egy budapesti tech-toborzó.

8 min read
Illustration for Önéletrajz bootcamp után

Egy bootcamp elvégzése után az önéletrajzod legnagyobb problémája az, hogy pontosan ugyanúgy néz ki, mint a veled együtt végzett harminc emberé. Ugyanaz a képzés, ugyanazok a csapatprojektek, ugyanaz a technológialista.

Egy budapesti toborzó egy hónapban több tucat ilyen önéletrajzot látott már. Ez az útmutató arról szól, hogyan lesz a tiéd más.

A bootcamp-önéletrajz problémája

Három dolog miatt hasonlítanak egymásra.

A projektek azonosak. Ha a képzés végén mindenki ugyanazt a webshopot vagy ugyanazt a feladatkezelőt építette, akkor az a projekt nem rólad szól, hanem a tananyagról. A toborzó felismeri.

A technológialista azonos. Ugyanaz a nyelv, ugyanaz a keretrendszer, ugyanaz a hét-nyolc eszköz, mert ezt tanította a képzés.

A korábbi szakma el van rejtve. A legtöbben az önéletrajz aljára tolják, kis betűvel, mintha szégyen lenne. Pedig pont ez az egyetlen dolog, ami a mezőnyben csak neked van meg.

Egy dolog a magyar piacról, amit érdemes tudni: a nagyobb bootcampeket, köztük a Codecool, a Green Fox Academy és a Progmasters képzéseit az IVSZ auditálta, és a magyar tech-toborzók ismerik ezeket a neveket. Tehát a képzés megnevezése nálunk nem semleges információ, hanem konkrét jelzés. Írd ki pontosan, melyik képzést végezted, és milyen formában: teljes idős, intenzív, részidős.

Vezesd be magad fejlesztőként

Az önéletrajz tetején nem az előző szakmádnak kell állnia, és nem is a bootcampnek. Hanem annak, hogy mi vagy most.

A sorrend junior fejlesztőként:

  1. Név, elérhetőség, GitHub, LinkedIn
  2. Rövid összegzés
  3. Technológiák
  4. Projektek
  5. Bootcamp és tanulmányok
  6. Korábbi munkatapasztalat
  7. Nyelvek

A projektek azért kerülnek a tanulmányok elé, mert junior pozíciónál a kód a munkamintád. A korábbi munkatapasztalat lejjebb van, de nem azért, hogy elrejtsd: egy külön szekcióban, a releváns részekkel.

A Laddro szerkesztőjében ezt a sorrendet áthúzással állítod be.

Írj fejlesztői összegzést

Három mondat, és ebből kell kiderülnie, hogy mit tudsz, mit építettél, és honnan jössz.

Rossz: „Elhivatott, gyorsan tanuló junior fejlesztő, aki szeretne egy fejlődő csapat tagja lenni, és szenvedélyesen érdeklődik a programozás iránt."

Jó: „Junior backend fejlesztő, Java és Spring Boot. A bootcamp elvégzése után építettem egy készletkezelő API-t, amit a korábbi munkahelyem raktára most is használ napi szinten. Előtte hat évet dolgoztam logisztikában, ebből négyet csapatvezetőként, tehát az üzleti oldalt nem kell elmagyarázni nekem."

A második verzió után a toborzónak három kapaszkodója van. A technológia. Egy valóban használatban lévő projekt. És az a tudás, ami a mezőny többi részéből hiányzik.

Technológiák

Ez a szekció az, amit a toborzó és a technikai interjúztató is elsőként átfut. Két szabály van.

Csoportosíts, ne listázz. A tizennyolc szó egy sorban olvashatatlan. Bontsd:

Nyelvek: Java, SQL, JavaScript. Keretrendszerek: Spring Boot, React. Adatbázis: PostgreSQL. Eszközök: Git, Docker, Postman. Tesztelés: JUnit.

Oszd őszintén. Válaszd el azt, amivel napi szinten dolgoztál, attól, amit megnéztél. A technikai interjún egy fejlesztő mindenre rá fog kérdezni, ami az önéletrajzban szerepel. Ha a Kubernetes benne van, mert egy videóban láttad, az nem előny, hanem a leggyorsabb módja annak, hogy az interjú rosszul induljon.

Használható megoldás két alcsoport: „aktívan használom" és „alapszinten ismerem". A magyar tech-interjúztatók ezt az őszinteséget díjazzák, mert a juniornál nem a tudás mennyisége a kérdés, hanem az, hogy tudod-e, mit tudsz.

Amit biztosan ne tegyél: ne jelöld csillagokkal vagy töltött sávokkal a szintet. Egy automatikus szűrő abból annyit lát, hogy „Java", a hét csillagot nem.

A projektek a munkatapasztalatod

Junior fejlesztőként ez a legfontosabb szekciód. Minden projektnél:

  • A projekt neve, és egy mondat arról, mit csinál
  • A technológiák, amikkel épült
  • Mit tettél te, ha csapatban készült
  • Link a kódra és ha van, egy működő változatra
  • Mi volt a nehéz része, és hogyan oldottad meg

A leggyakoribb hiba a projektleírásban az, hogy a technológia szerepel, a probléma nem.

Rossz: „Webshop React és Node.js alapon, MongoDB adatbázissal."

Jó: „Webshop egy valódi, tízfős budapesti kézműves műhelynek. React, Node.js, PostgreSQL, Stripe fizetés. A nehéz része a készletkezelés volt: két vásárló egyszerre tudta megvenni az utolsó darabot, ezt adatbázis szintű tranzakciós zárral oldottam meg. A műhely három hónapja használja."

A második verzió után a toborzónak van egy témája, amiről tizenöt percet tud beszélni veled. Ez a cél.

Az a projekt a legértékesebb, amit valaki használ. Egy működő, akár kicsi, akár ingyen készült rendszer egy valódi felhasználóval többet ér, mint három tananyagprojekt. Keresd meg a korábbi munkahelyedet, egy ismerős kisvállalkozást, egy civil szervezetet, és építs nekik valamit.

Hány projekt kell?

Három, és ebből legyen legalább egy, ami nem a tananyagból jött.

Ennél több inkább ront. Hat félig kész projekt azt üzeni, hogy semmit nem vittél végig. Három közül egy csapatprojekt, egy saját és egy valódi felhasználóval működő: ez a jó összetétel.

A három projekt közül az elsőre figyelj a legjobban. Azt fogják megnyitni. Legyen benne olvasható README magyarul vagy angolul, egy képernyőkép, és egy bekezdés arról, hogyan lehet elindítani. A magyar tech-toborzók jelentős része nem fejlesztő, és egy README nélküli repó nekik nem mond semmit.

Hogyan írd le a bootcampet

Írd le annak, ami: egy intenzív szakmai képzés, dátumokkal és tartalommal.

  • A képzés pontos neve és az intézmény (Codecool, Green Fox Academy, Progmasters vagy ami a te esetedben szerepel)
  • Időszak, hónappal és évvel
  • Forma: teljes idős, intenzív vagy részidős, és az óraszám, ha tudod
  • A technológiai fókusz: Java backend, full stack JavaScript, adatelemzés

Ne nevezd „diplomának", és ne hagyd ki a bootcamp szót. A magyar tech-piacon ez ismert és elfogadott képzési forma, az elfedése viszont bizalmi kérdést szül.

Ha van egyetemi végzettséged, az is maradjon benne, akkor is, ha teljesen más területről. Egy mérnöki, matematikai, fizikai vagy közgazdász diploma junior fejlesztőként valódi előny, mert az analitikus munkára szoktatott. Ha a korábbi végzettséged bölcsész vagy pedagógus, az a dokumentációs és a kommunikációs oldalon érték, és sok magyar csapatban ez a szűk erőforrás.

A korábbi szakmád előny, nem teher

Ez a legfontosabb bekezdés ebben az útmutatóban.

A bootcampes mezőny többsége azt teszi, hogy a korábbi hat-tíz évét az önéletrajz aljára tolja két sorban. Pedig egy magyar cégnél pont az a hat-tíz év az, ami a frissen végzett informatikusnak nincs meg.

Nem a teljes régi önéletrajzot kell visszatenni. Azt kell kiemelni, ami egy fejlesztői csapatban azonnal használható:

  • Domain tudás. Ha logisztikában, bankban, könyvelésben, egészségügyben vagy kereskedelemben dolgoztál, akkor érted azt az üzleti folyamatot, amit a csapat kódol. Egy magyar cégnél, ami ugyanebben az iparágban működik, ez a legerősebb kártyád.
  • Ügyfél- és üzleti kommunikáció. Ha korábban ügyfelekkel, beszállítókkal vagy vezetőkkel dolgoztál, az egy junior fejlesztőnél szokatlan erősség.
  • Csapatvezetés, projektfelelősség. Ha vezettél embereket vagy vittél projektet, írd oda. Nem azért, hogy vezetőként vegyenek fel, hanem azért, mert tudod, hogyan működik egy határidő.
  • Folyamatok, rendszerek, mérés. Ha a régi munkádban riportoltál, leltároztál, folyamatot optimalizáltál, akkor az adatszemléletet nem nálunk kell megtanulnod.

A legjobb stratégia a magyar piacon: jelentkezz előbb olyan cégekhez, amelyek a régi iparágadban működnek vagy annak fejlesztenek. Egy logisztikai szoftvert fejlesztő cégnél a hat év raktárvezetés nem múlt, hanem szakmai előny.

A GitHub és a LinkedIn számít

A GitHub-linked kerüljön az önéletrajz tetejére, az elérhetőségek közé, ne a projektek alá rejtve. Egy magyar tech-toborzó rá fog kattintani.

Mielőtt beteszed, nézd át:

  • A kitűzött repók legyenek azok a projektek, amik az önéletrajzban szerepelnek
  • Minden kitűzött repóban legyen README: mit csinál, mivel épült, hogyan indítható
  • A tananyagfeladatokat és a félig kész próbálkozásokat vedd le a kitűzöttek közül
  • A commit-történet ne egyetlen „initial commit" legyen, mert az azt üzeni, hogy máshonnan került be a kód
  • Ne legyen benne kulcs, jelszó vagy éles adatbázis-elérés. Ha volt, cseréld le, mert a technikai interjún ezt megkérdezik.

A LinkedIn-profil legyen ugyanaz a történet, mint az önéletrajz. Ha a profilod tetején még a régi szakma pozíciója szerepel, a toborzó mást fog találni, mint amit küldtél. A magyar junior fejlesztői piacon a megkeresések jó része LinkedInen jön, tehát a profil nem másodlagos.

Automatikus szűrők tech-pozícióknál

A budapesti multik, a szolgáltatóközpontok és a nagyobb magyar szoftvercégek jelentkezéskezelő rendszert használnak. Junior pozíciónál a jelentkezések száma magas, tehát a szűrés valóban működik.

Ami megakasztja: táblázat, két hasáb, oldalsáv, grafikai programból exportált PDF, képbe égetett szöveg, és a csillagokkal jelölt technológiai szintek.

Ami segít: egyhasábos szerkezet; a technológiák kiírva szövegként, pontosan úgy, ahogy a hirdetés írja (ha a hirdetés „Spring Boot", akkor ne „Spring"); megszokott szekciónevek; szöveges PDF; és ékezet nélküli fájlnév, például Kovacs_Anna_fejleszto_cv.pdf.

Egy kifejezetten magyar pont: ha angolul pályázol, és a magyar névsorrendet hagyod benne, a rendszer Kovács Annából Kovács keresztnevet csinál. Angol jelentkezésnél Anna Kovács. A tech-pozíciók hirdetései Budapesten gyakran angolul vannak, és ilyenkor az önéletrajz is angolul menjen, végig, ne félig.

Minden Laddro sablon kiolvasható PDF-et ad.

Igazítsd minden hirdetéshez

Junior pozíciónál a verseny erős, tehát a tömegjelentkezés itt a legkevésbé működik.

Három dolgot cserélj hirdetésenként: az összegzést, hogy a hirdetés technológiai fókuszára válaszoljon; a technológialista sorrendjét, hogy a hirdetésben szereplő eszközök legyenek elöl; és azt a projektet, amit elsőként emelsz ki.

A Laddro-nál beillesztheted a hirdetés szövegét, és kapsz egy ahhoz igazított verziót.

Írj levelet, ami elmondja a történetet

Junior fejlesztőként a motivációs levél az a hely, ahol a váltást el tudod magyarázni, és ahol meg tudod mondani, miért pont ehhez a céghez jelentkezel.

Fél oldal. Az első bekezdésben a váltás és a technológia. A másodikban egy projekt, részletesen, problémával és megoldással. A harmadikban a cég, konkrétummal: milyen terméket fejlesztenek, milyen technológiát használnak, és te miért akarsz ott dolgozni.

Amit kerülj: „szenvedélyesen érdeklődöm a programozás iránt". Ezt mindenki írja. Helyette írd meg, mit építettél a múlt hónapban.

A részletek a motivációs levél útmutatóban vannak, a levélkészítő pedig az önéletrajzodból és a hirdetésből indul.

Gyakori hibák bootcamp után

Minden tananyagprojekt felsorolása. Három jó projekt, ebből egy saját.

A korábbi szakma elrejtése. Ez az egyetlen, ami csak neked van meg.

Tizennyolc technológia egy sorban. Csoportosíts, és oszd őszintén.

„Szenvedélyesen érdeklődöm a programozás iránt." Konkrétum helyett jelző.

README nélküli GitHub. A toborzó megnyitja, nem ért semmit, és továbbmegy.

Rejtett bootcamp. Nevezd meg a képzést, a magyar piacon ismerik.

Fele magyar, fele angol önéletrajz. Döntsd el, melyik nyelven pályázol.

Kész, befejezett projekt nélküli jelentkezés. Jobb két héttel később jelentkezni egy működő projekttel.

Kezdj neki

Készítsd el a fejlesztői önéletrajzodat a Laddro-val. A technológiákat és a projekteket tedd a lap tetejére, a korábbi szakmádat pedig abba a szekcióba, ahol előnyként olvasható.

Ha példát szeretnél látni, nézd meg a szoftvermérnök önéletrajzpéldát, pályamódosításról pedig a pályamódosítási útmutatót.

Készen áll az önéletrajza elkészítésére?

Ültesse át a gyakorlatba. Nyissa meg a szerkesztőt, és készítse el az önéletrajzát lépésről lépésre.

Önéletrajz elkészítése

Ingyenesen használható. A kezdéshez nem kell fiók.