Magyarul vagy angolul pályázz? A döntés nem stíluskérdés

„Angolul küldjem, vagy magyarul?" Ez a kérdés a magyar álláskeresők egyik leggyakoribb bizonytalansága, és rossz irányból közelítik meg. Nem arról szól, hogy melyik nyelven írsz jobban, hanem arról, hogy ki fogja elolvasni.

Ez a cikk egy döntési szabályt ad, és utána azokat a fordítási hibákat veszi végig, amelyek a magyar jelöltek angol önéletrajzain a leggyakrabban megjelennek.

A döntési szabály

A hirdetés nyelve a legfontosabb jel, de nem az egyetlen. Négy kérdés eldönti.

Milyen nyelven van a hirdetés? Ha a kiírás angol, akkor angol önéletrajzot küldj. Ha magyar, akkor magyart. Ez a szabály a legtöbb esetre választ ad.

Ki a munkáltató, és ki dönt? Ha a döntéshozó egy nemzetközi szervezetben van, és a magyar HR-es csak az első szűrést végzi, akkor az angol változat tovább utazik. A szolgáltatóközpontokban és a nagy multik regionális szervezeteiben ez a tipikus helyzet.

Milyen nyelven fog folyni a munka? Ha a napi munkanyelv angol, az angol önéletrajz természetes. Ha a munkád magyar ügyfelekkel, magyar hatóságokkal és magyar jogszabályokkal zajlik, akkor a magyar dokumentum a hitelesebb.

Mit kér a kiírás kifejezetten? Egyes hirdetésekben ott van, hogy angol nyelvű önéletrajzot kérnek, akkor is, ha a hirdetés magyar. Ilyenkor a kérés dönt.

Egy gyakori hibát itt érdemes kimondani: ne küldj két dokumentumot egyszerre, magyart és angolt egyben. Ez azt a benyomást adja, hogy nem tudtál döntést hozni, és a jelentkezéskezelő rendszerek sem szeretik a kétnyelvű, duplázott tartalmat, mert ugyanazt a pozíciót kétszer olvassák ki.

Mikor érdemes mindkettőt tartani

A legtöbb magyar álláskeresőnek a gyakorlatban két változat kell, mert a piacon mind a kettő előfordul. Ez nem jelent két dokumentum külön írását.

Egy tartalmat tarts: pozíciók, dátumok, eredmények, készségek, nyelvek, képesítések. Ebből két kimenetet készítesz. A szerkesztőben a nyelv állítható, és a fénykép be- vagy kikapcsolható, ami a nemzetközi jelentkezéseknél amúgy is kérdés: erről a fényképes cikkben írunk.

Két dolgot érdemes következetesen kezelni a változatok között. Az egyik a dátumformátum. A másik a nyelvi szintek: ha az egyikben európai skálán adod meg, a másikban is így tedd, mert ellentmondás esetén az olvasó azt fogja észrevenni.

A pozíciócímek: itt bukik meg a legtöbb fordítás

A magyar munkakörnevek nagy része nem fordítható szó szerint, mert a magyar szervezeti hierarchia más logikát követ, mint az angolszász.

„Ügyintéző". Ez a magyar szó a legnehezebben fordítható mind közül, mert a kontextustól függ. Ha pénzügyi folyamatot vittél, akkor a folyamat angol neve a helyes megoldás, nem egy általános „administrator". Ha ügyfeleket szolgáltál ki, akkor az ügyfélszolgálati szerepkör neve. A szó szerinti fordítás itt szinte mindig alulértékeli, amit csináltál.

„Referens". Angolul nem létezik ebben az értelemben. A tényleges tartalmat kell lefordítani: specialista, elemző, koordinátor, attól függően, mit végeztél.

„Osztályvezető" és „főosztályvezető". Ezek a magyar közigazgatásban és nagyvállalatokban pontos szintet jelölnek, és egy angol „head of" vagy „director" nem feltétlenül ugyanaz. A működő megoldás az, hogy a szint helyett a mérhető valóságot adod meg: hány embert vezettél, mekkora területet, milyen büdzsével.

„Cégvezető" és „ügyvezető". Jogi értelemben különböző szerepek, és érdemes a valós feladatkört leírni, nem a jogi címet átfordítani.

A gyakorlati megoldás minden esetnél ugyanaz: írd oda az angol pozíciócímet, és zárójelben hagyd ott a magyar eredetit. Ez két dolgot elér egyszerre. A nemzetközi olvasó érti a szerepet, a magyar HR-es pedig felismeri a valós munkakört, és nem gondolja, hogy felnagyítottad.

A végzettség: amit tényleg nem szabad szó szerint fordítani

Ez a másik terület, ahol a magyar jelentkezők rendszeresen vesztenek.

Az „érettségi" nem „graduation". A középfokú végzettség megnevezését érdemes leírni, és odatenni, hogy ez az általános felsőoktatási felvételi feltétel Magyarországon. Egy mondat elég.

A „technikum" és a „szakképző iskola" nem azonos. Az ötéves technikum technikusi szakmát és érettségit is ad, a hároméves szakképző iskola szakmát. Ez a különbség külföldön érdemi, és egy fél sorral elmagyarázható.

Az „okleveles" előtag jelentést hordoz. A magyar felsőoktatásban ez a mesterszintű végzettségre utal, és ez a szó az, ami nélkül egy külföldi olvasó alulértékeli a diplomádat.

Az OKJ-s és a mai szakmai képesítés nevét ne tükörfordítsd. A szakmai bizonyítványhoz létezik Europass bizonyítvány-kiegészítő, ami leírja, mit takar a képesítés. Ha a szakmád külföldön nem értelmezhető, ez a dokumentum többet tesz, mint bármilyen fordítás. Erről az OKJ és Szakmajegyzék cikkben és az Europass összevetésben írunk.

A hitelesített fordítás kérdése. A jelentkezéshez nem kell. Az elismerési eljárásokhoz és a szabályozott szakmákhoz igen, de az a felvételi folyamat egy későbbi pontja, és akkor konkrétan megmondják, mire van szükség.

A cégnevek és az intézmények

A magyar cégnevet ne fordítsd le. Egy külföldi olvasó a nevet nem fogja felismerni akkor sem, ha lefordítod, viszont a fordítás miatt kereshetetlenné válik.

Amit helyette tegyél: hagyd a magyar nevet, és egy rövid, zárójeles leírást adj mellé. Nem a cég történetét, hanem azt, hogy mit csinál és milyen nagyságrendben: iparág, piac, nagyságrend. Egy fél sor többet mond, mint a név bármilyen változata.

Ugyanez igaz a hivatalokra és az intézményekre. Ha a munkád egy magyar hatósággal zajlott, a hatóság funkcióját írd le, ne a nevét fordítsd.

Ami a két változat között mindig ugyanaz

Érdemes tisztázni, mi az, amit a nyelvváltás nem érint, mert sokan az angol változatnál kezdenek el egy másik dokumentumot írni.

A dátumok és a pozíciók sorrendje. Ha a magyar változatban egy munkaviszony 2021 márciusában kezdődött, akkor az angolban is. Ha a kettő nem egyezik, és a toborzó mind a kettőt látja, az rossz jel.

Az eredmények és a számok. Ugyanazok a mutatók legyenek benne, ugyanazzal az értékkel. Egy angol változatban felkerekített szám hitelességet visz el.

A terjedelem. A magyar piacon egy-két oldal a bevett. Az angol változat nem lehet hirtelen négy oldal csak azért, mert a magyarázatok több helyet kérnek. Ha a magyarázatok nem férnek el, akkor a régi pozíciókat kell rövidíteni, nem a dokumentumot nyújtani.

A kiolvashatóság. Egyhasábos szerkezet, szöveges PDF, táblázat és szövegdoboz nélkül. Ez mindkét nyelven ugyanaz a követelmény, és a nemzetközi folyamatokban még szigorúbb, mert ott kivétel nélkül rendszer fogadja a jelentkezést. Az ATS-ellenőrzés útmutató ezt részletezi.

A fájlnév. Kovacs_Anna_CV_EN.pdf és Kovacs_Anna_oneletrajz.pdf. Ha mind a kettő egy mappában van, utólag is tudni fogod, melyiket küldted el.

A gyakori nyelvi csapdák

Néhány hiba olyan gyakori a magyar jelöltek angol önéletrajzain, hogy a toborzók felismerik.

A „responsible for" sorozat. Minden sor így kezdődik, és ez a magyar „felelős voltam a" tükörfordítása. Angolul az eredményt kell előrevenni, cselekvő igével.

A magyar dátumsorrend. A magyar 2024. 03. 15. logikája külföldön félreérthető. Az angol változatban írj hónapnevet és évet, például Mar 2024, és a dokumentumon belül legyen következetes.

A telefonszám előhívó nélkül. Nemzetközi jelentkezésnél a +36 nélküli szám használhatatlan.

A teljes lakcím. Nemzetközi gyakorlatban a város és az ország elég, és sok helyen ennyit is kérnek csak.

A gépi fordítás nyomai. A legárulkodóbb jel az, amikor a dokumentum szakkifejezései nem az iparág angol szókincséből jönnek. A megoldás egyszerű: nézd meg három angol nyelvű hirdetést ugyanabban a szakmában, és onnan vedd a szavakat.

A motivációs levél nyelve nem egyezik az önéletrajzzal. Ez apróság, de rendezetlenség látszatát adja. A levél és az önéletrajz legyen ugyanazon a nyelven. A motivációs levél készítő a hirdetés nyelvére illeszkedve indul.

A magyar nyelvtudás, ami külföldön és itthon is érv

Van egy dolog, amit a magyar jelentkezők rendszeresen kihagynak az angol önéletrajzukból: azt, hogy a magyar az anyanyelvük.

A budapesti szolgáltatóközpontokban a magyar nyelvű ügyfélkiszolgálás és a magyar jogszabályi környezet ismerete konkrét értéket képvisel, és sok pozíciónál kifejezetten ezért keresnek helyi jelöltet. Ha ez a dokumentumban nincs ott, a rendszer nem tudja, hogy van.

Írd be a nyelvi szekcióba, és ha a szerep magyar piaci ismeretet kíván, a szakmai összegzésbe is. Egy félmondat elég.

A rövid válasz

A hirdetés nyelve dönt, és ha a döntéshozó nemzetközi, akkor angol. Tarts egy tartalmat két kimenettel, ne írd meg kétszer. A pozíciócímet és a végzettséget soha ne tükörfordítsd, hanem írd le, mit jelent, és hagyd ott zárójelben a magyar eredetit. És ne küldj két nyelvű változatot egy jelentkezésben.

Ha a célország nem az angolszász piac, hanem Németország, Ausztria vagy Skandinávia, akkor a formátum és a konvenciók is mások: erről az önéletrajz külföldi munkához útmutatóban van bővebben.