Felmondási idő és végkielégítés: amit a Munka Törvénykönyve tényleg mond

A legtöbb magyar munkavállaló akkor néz utána ezeknek a szabályoknak, amikor már aláírt valamit. Pedig a felmondási idő és a végkielégítés nem alkudozás kérdése: a Munka Törvénykönyve pontosan megadja, mi mennyi, és csak néhány ponton engedi, hogy ettől eltérjetek.

Ez a cikk a tényleges számokat és határidőket foglalja össze. Nem jogi tanácsadás egy konkrét ügyben, de ahhoz elég, hogy tudd, mit kell megkérdezned, mielőtt bármit aláírsz.

A próbaidő: három hónap a plafon

A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet. Ha a felek ennél rövidebbet kötöttek ki, azt egyszer meg lehet hosszabbítani, de a próbaidő összesen sem lehet három hónapnál hosszabb. Kollektív szerződés ezt hat hónapra emelheti.

A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, indokolás nélkül. Nincs felmondási idő, nincs végkielégítés, és nincs mit vitatni.

Ezért érdemes a szerződés aláírása előtt megnézni, mekkora a próbaidő, és hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e a munkahely.

A felmondási idő alapja 30 nap

A felmondási idő alapesetben harminc nap. Ez a kiindulópont mindkét oldalon.

Innen viszont csak a munkáltatói felmondás hosszabbodik, a nálad eltöltött idő alapján. A Munka Törvénykönyve 69. §-a szerint a munkáltató felmondása esetén a harminc nap a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idővel így nő:

• 3 év után 5 nappal
• 5 év után 15 nappal
• 8 év után 20 nappal
• 10 év után 25 nappal
• 15 év után 30 nappal
• 18 év után 40 nappal
• 20 év után 60 nappal

Tehát húsz év munkaviszony után a munkáltatói felmondás felmondási ideje kilencven nap.

Fontos, amit sokan félreértenek: ha te mondasz fel, a felmondási idő marad harminc nap, akkor is, ha tizenöt évig voltál ott. A hosszabbodás a munkáltató felmondására vonatkozik. A felek ettől eltérhetnek megállapodással, és hosszabb felmondási időt is kiköthetnek, de a hat hónapot nem léphetik túl.

A munkavégzés alóli felmentés: a felmondási idő legalább fele

Ez a szabály a gyakorlatban nagyon sokat jelent, és kevesen ismerik.

Ha a munkáltató mond fel, a felmondási idő legalább felére fel kell mentenie téged a munkavégzés alól. Erre az időre távolléti díj jár, és a felmentés időpontját a te kívánságod szerint, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Ennek az a praktikus jelentősége, hogy a felmondási idő jelentős részében már interjúra tudsz járni, és az új munkahely kezdési dátumát realistábban tudod megadni. Ha kaptál munkáltatói felmondást, az első kérdés, amit fel kell tenned: mikortól vagyok felmentve a munkavégzés alól?

Ha viszont te mondasz fel, ilyen felmentés nem jár automatikusan. Megegyezni lehet róla, de ez jóindulat kérdése.

A végkielégítés: kinek, mennyi, és mikor nem

A végkielégítés nem minden megszűnésnél jár. A Munka Törvénykönyve 77. §-a szerint akkor jár, ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy a törvényben meghatározott egyéb módon szűnik meg.

Az összege a munkáltatónál eltöltött idő szerint:

• 3 év után 1 havi
• 5 év után 2 havi
• 10 év után 3 havi
• 15 év után 4 havi
• 20 év után 5 havi
• 25 év után 6 havi

távolléti díj.

Ez az összeg egy-, két- vagy háromhavi távolléti díjjal emelkedik, ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Nem jár végkielégítés, ha te mondasz fel, ha a munkáltató a te magatartásoddal összefüggő okból vagy nem egészségi okkal összefüggő képességedre alapozva mond fel, vagy ha a megszűnés időpontjában már nyugdíjasnak minősülsz.

Ebből a legfontosabb következtetés: a végkielégítés a munkáltatói felmondáshoz kötődik, nem ahhoz, hogy mennyi ideig dolgoztál ott. Aki önként felmond, az bármennyi év után sem kap.

A közös megegyezés csapdája

Ez az a pont, ahol a legtöbb magyar munkavállaló pénzt veszít, és utólag nem lehet visszacsinálni.

A közös megegyezés egy kétoldalú szerződés: azt tartalmazza, amit beleírtok. Nincs benne törvényi felmondási idő, nincs benne automatikus végkielégítés, és nem támadható meg úgy, mint egy felmondás.

Ha a munkáltató azzal jön, hogy „írjuk alá közös megegyezéssel, úgy mindenkinek egyszerűbb", akkor azt kérdezd meg, mi az, amit ezzel elveszítesz. Jellemzően: a felmondási idő és a felmentés, a végkielégítés, és az indoklás vitatásának lehetősége.

Ezért ha közös megegyezést ajánlanak, négy dolgot kell a papírban látnod:

Egy összeg. Ha a munkáltató kezdeményezi, akkor ő akar valamit, és annak értéke van. A számítás alapja az, amennyit egy felmondásnál kapnál: a felmondási időre járó díj és a végkielégítés összege.

A megszűnés dátuma. Ne „azonnal", hanem egy konkrét nap, amihez a bérelszámolás és az igazolások kiadása kötődik.

A szabadság rendezése. A ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani.

Hogy milyen jogcímen fizetnek. Ez az, ami a későbbi ellátásokra és az adózásra hatással van.

És egy ötödik, amit érdemes előre megtenni: mielőtt bármit aláírsz, kérdezd meg a lakóhelyed szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályán, hogy a megszüntetés formája hogyan érinti az álláskeresési járadékra való jogosultságodat és annak időtartamát. Erről a saját adataiddal ott kapsz pontos választ, és fél óra ügyintézés egy ilyen döntés előtt kevés. A járadék menetéről az álláskeresési járadék cikkünkben írunk.

Az azonnali hatályú felmondás és a határidők

Azonnali hatályú felmondással akkor élhet bármelyik fél, ha a másik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ehhez a Munka Törvénykönyve szoros határidőt köt: a jogot az ennek alapjául szolgáló ok tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.

A másik határidő, ami rád nézve kritikus: ha a megszüntetést vitatni akarod, a keresetlevelet a jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtanod. Ez a határidő rövid, és nem hosszabbítható meg azzal, hogy még gondolkodsz rajta. Ha felmondást kaptál, és úgy érzed, hogy az indok nem igaz, a harminc nap az, amin belül jogi tanácsot kell kérned.

Felmondási tilalmak

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt bizonyos időszakokban. Ilyen a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, és a nőnél az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés ideje, a törvényben meghatározott korlátok között.

Ha ilyen helyzetben vagy, és felmondást kapsz, az nem rendben van, és a fenti harminc napos határidő ilyenkor különösen fontos.

A gyermek négyéves koráig fennálló részmunkaidős jogosultságról külön is írtunk a részmunkaidős cikkben.

Amit a megszűnéskor meg kell kapnod

Ez a rész a gyakorlatban több embernek kerül pénzbe, mint az összes többi együtt, mert a dokumentumokat utólag nehéz beszedni.

A munkaviszony megszüntetésekor ki kell fizetni a munkabéredet és az egyéb járandóságaidat, és ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat. A törvény ezt az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapig írja elő.

Amit kérj el, nevesítve, lehetőleg még az utolsó napon:

• a jövedelmedről szóló igazolás
• az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolólap
• a szabadság kiadásáról és a ki nem adott szabadság megváltásáról szóló elszámolás
• az esetleges munkáltatói kölcsön, cafeteria és egyéb elszámolás zárása

A legjobb pillanat ezek kérésére nem a kilépés utáni hét, hanem az a nap, amikor a felmondást beadod vagy a közös megegyezést aláírod. Akkor még mindenki elérhető, és a HR-nek is az az érdeke, hogy lezárja az ügyet.

A rövid összegzés

Harminc nap az alap. A munkáltatói felmondás hosszabbodik a nálad eltöltött idővel, a munkavállalói nem. Végkielégítés a munkáltató felmondásához jár, és három év munkaviszonytól indul. A közös megegyezés mindezt elveszi, ha nem írod bele. A vitatásra harminc napod van, az igazolásokra öt munkanap.

És amit a következő lépésnél tenni kell: a felmondási időt valós dátumként adj meg a jelentkezéseidben, mert ez bizalmi kérdés. Erről a hogyan pályázz állásra Magyarországon cikkben írunk, a dokumentum frissítéséhez pedig a szerkesztőben a mostani pozíciód záró dátumát egy perc alatt tudod beállítani.